Godot Intézet Highlights 2023–2025
- okt. 30.
- 3 perc olvasás
Frissítve: 14 perccel ezelőtt
Kortárs művészet, nemzetközi siker, inspirációs inkubátor
A Godot Intézet 2023 és 2025 között is meghatározó szereplője volt a magyar kortárs művészeti életnek, és ma is aktívan alakítja azt. Ez az időszak nem csupán figyelemre méltó kiállításokat hozott el Bukta Imre, Koronczi Endre és El Kazovszkij műalkotásokkal, hanem egy nemzetközi méretekben is kiemelkedő sikerhez vezetett: a Godot Intézetből indult el a Pneuma Cosmic projekt, amely Koronczi Endre és Cserhalmi Luca közös munkája, és amely 2026-ban Magyarországot képviseli a Velencei Biennálén, a Magyar Pavilonban. A Godot a három év során újraértelmezte, mit jelent független intézményként jelen lenni a kortárs szcénában: nemcsak bemutat, hanem teret ad, ösztönöz, együtt gondolkodik és kezdeményez.
Bukta Imre 2022 végén nyílt kiállítása a Godot Intézetben a magyar vidék vizuális nyelvén keresztül reflektált társadalmi és kulturális valóságokra. A tárlat több mint félszáz új festménnyel és nagyléptékű installációval járta körbe a mezőszemerei létből kiinduló, de univerzális tapasztalatokat. A Godot Intézet nemcsak bemutatta az anyagot, hanem infrastrukturális hátteret biztosított egy ilyen léptékű egyéni kiállítás megvalósításához, amely több mint húszezer látogatót vonzott és többször meghosszabbításra került. A kiállítás címe Voltaire Candide-jéből vett idézet, és egyszerre utalt a tájhoz, az önazonossághoz és a kreatív gondoskodáshoz való viszonyra is.
A 2024 tavaszán megnyílt kiállítás Koronczi Endre több évtizedes művészeti kutatásainak összegzése volt: középpontjában a légáramlások és az ember kapcsolata állt. A fő műtárgy a Magyar Tudományos Akadémia egykori szellőzőrendszeréből épült installáció volt, amely a történelmi levegő metaforájaként a szél, a légzés és a lélek kapcsolatait jelenítette meg. Valóságos légmozgások, forgószelek és sóhajokat idéző hanghatások kavarták fel a teret és a látogatókat.
A tárlat szakmai koncepcióját Cserhalmi Luca esztéta, a Godot Intézet kurátori közegéhez szorosan kötődő alkotó gondolta végig és alakította ki Koronczi Endrével együttműködésben. E művészeti és gondolati párbeszédből született meg a Pneuma Cosmic projekt, amely a kiállításon bemutatott koncepciók mentén épült tovább, és 2026-ban Magyarország hivatalos képviselete lesz a Velencei Biennálén, a Magyar Pavilonban.
A Pneuma Cosmic nem egyszerűen egy mű, hanem egy világkoncepció: az ember és a természet határterületeit kutatja, a levegő, mint anyagtalan, mégis érzékelhető médium mentén. A projekt sikeresen szerepelt a Ludwig Múzeum által kiírt nyilvános pályázaton, ahol szakmai zsűri választotta ki a legjobbnak, hangsúlyozva, hogy a gondolatok már a Godot-beli bemutatón is kimagasló komplexitással voltak jelen.
2025 őszén a Bartók Béla úti Godot Galéria adott otthont El Kazovszkij műveinek reprezentatív válogatásához. A kiállítás időbeli és műfaji keresztmetszetet adott a művész festészeti és performatív univerzumáról, külön figyelmet szentelve a bálványábrázolásoknak, mitológiai alakoknak és a narratív gondolkodásnak. A tárlaton korai grafikák, nagyformátumú vásznak, színházi projektekből kiemelt objekt-installációk és ritkán látott magángyűjteményi darabok is szerepeltek.
A Godot ebben az esetben is nemcsak bemutatott, hanem kurátori és gyűjtői együttműködésekkel tette lehetővé a kiállítás megszületését. A Bálványállítás újragondolta azt a szellemi örökséget, amelyet El Kazovszkij hagyott maga után: egy mitológikus, érzékeny, radikális és mélyen személyes életművet.
A fenti három kiállítás nemcsak a kortárs magyar művészet különleges lenyomatai, hanem a Godot Intézet alkotói szemléletének eredményei is. A Pneuma Cosmic projekt sikerével világossá vált: a Godot nemcsak kiállít, hanem lehetőséget ad a gondolkodásra, a kísérletezésre, az alakulásra. Koronczi Endre és Cserhalmi Luca munkája ennek az alkotói szabadságnak a terméke, amely most a Velencei Biennálé 2026 hivatalos magyar szereplőjeként folytatódik tovább.
A Godot Intézet nemzetközi viszonylatban is egyedülálló módon ötvözi a magánműködtetés szabadságát a szakmai minőség következetes képviseletével. Nincs más hazai példa arra, hogy egy független intézményből induló kiállítás és együttműködés – egy világkiállításon, mint a Velencei Képzőművészeti Biennálé – képviselje Magyarországot. A Magyar Pavilon 2026-os projektje nemcsak a résztvevő művészek és kurátor szakmai elismerése, hanem a Godot Intézet történetének kiemelkedő mérföldköve is.
A 2023–2025 közötti időszak programjai megmutatták, hogy a Godot egy olyan hely, ahol nemcsak művek, hanem művészeti sorsok, közösségek és új gondolatok is formálódnak. Olyan intézmény, amely hidat épít a magyar művészet és a nemzetközi kortárs diskurzus között – és amelynek hatása, ahogy a Koronczi Endre – Pneuma Cosmic – Cserhalmi Luca – Velencei Biennálé – Magyar Pavilon kapcsolódás is mutatja, messze túlmutat a hazai kontextuson.
Hozzászólások