Csoportos kiállítás

Godot Galeriet inviterer hermed

Nuværende selv-samlinger X.

på udstillingen med titlen, hvor

György Bélai

Vi præsenterer et udvalg fra samlingen.

Åbning: 2007. januar 31-en 20 time

Åbner: Jancsó Miklós filmregissør

Større størrelse

Záborszky Gábor

A udvalgte kunstnere: Balogh László, Barabás Márton, Bartl József, Csernus Tibor, El Kazovszkij, Gyarmathy Tihamér, Győri Márton, Haraszty István, Jovián György, Kelemen Károly, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Orbán Attila, Ottó László, Soós Nóra, Szemadám György, Szikora Tamás, Váli Dezső, Záborszky Gábor

Større størrelse

A udvalgte kunstnere: Balogh László, Barabás Márton, Bartl József, Csernus Tibor, El Kazovszkij, Gyarmathy Tihamér, Győri Márton, Haraszty István, Jovián György, Kelemen Károly, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Orbán Attila, Ottó László, Soós Nóra, Szemadám György, Szikora Tamás, Váli Dezső, Záborszky Gábor

Ébli Gábor skriver om Bélai Györgys artikel:

Et artchivium. Kunsthistorisk forskning og kunstsamling i ånden af det xxii.e århundrede

Artchívum Databasen er den største nyhed i dansk kunsthistorisk forskning siden omvæltningstiden. De næste århundrede meter i det centrale byområde vil snart ligge i gang, hvor den nye tilgang til forskning kan fortsætte. Idéskuddet er at samle alle oplysninger om det samlede udvalg af ungarsk visuel kunst — billedkunst, industri, foto, bygningskonstruktion, folkekunst og endda dans — i et enhedligt system, der kan forespørges computerstyret.

De nødvendige grundoplysninger – som navne, institutioner, datoer, steder, kategorier – er blevet uploadet over de seneste år. Samtidig, i sammenhæng med udvikling og test, er den første modul af IT-systemet også færdig, som registrerer disse oplysninger og gør dem søgbare i et bredt spektrum. Forskningsperspektiverne kan kombineres fra bred søgning til præcist defineret spørgsmål.

Baseret på muligheden er den vigtigste betingelse for databasen fuldstændighed. Millioner af variationer af lexikale data er blevet uploadet til computeren. Systemet placerer dataene i semantiske felter ved hjælp af flere tusind perspektiver fra programmet. I denne søgefunktion er antallet af versioner næsten uendeligt. Dataindlæsningen har i årevis været udført af et hold, mens fortolkningen, den professionelle opgave, i dag er opgaver for otte unge kunsthistorikere.

Lige nu er der hundredtiende tusind personer med trehundrede og otteogti tusind navnevarianter, og tyttendetrintimillion institutioner er blevet behandlet. Antallet af dokumenter, der er behandlet i databasen, når ti og tre tusinde. Dette er et stort tal, da den fulde behandling af de velbeskrevne bøger kan tage måneder for hver enkelt. Det forekommer allerede mere og mere ofte, at forskere, der får kendskab til virksomheden, finder spor i denne database for data, som ikke kan findes i andre kendte kunstdataformål for landet. Selvom forskningscentret endnu ikke er offentligt i drift, tager de disse henvendelser gerne imod, fordi hver forespørgsel er en slags test for, hvad det endnu ufuldstændige system er god til. Der er allerede igangværende samarbejdsforhandlinger med Mønsterorskar.

Databasen har gennem de seneste år haft en virkelig bog- og katalogsamling i sin bund. I dag overstiger antallet af fysisk indsamlede, primært ungtrekkelige, kunstneriske dokumenter otte. Dog er der mange sjældne kataloger. Materialet går fra udstillingsinvitationer til bøger og dækker alle slags informationsbærere. Databasens ry spredes nu så hurtigt, at både institutioner og private selv henvender sig og tilbyder deres dokumenter, for de ved, at de inden for kort tid vil blive behandlet og offentligt tilgængelige. Som et nyere eksempel er der for nylig nu gemt originale detaljer fra correspondancen mellem Lajos Kassák. Når en sådan indsamling og behandling af tidligere ungarske kunstdokumenter nu er grundlæggende afsluttet, vil det kun blive vedligeholderens ansvar at holde databasen opdateret med de aktuelle tilgængeligheder og nye oplysninger der stadig dukker op fra fortiden.

Større størrelse

A udvalgte kunstnere: Balogh László, Barabás Márton, Bartl József, Csernus Tibor, El Kazovszkij, Gyarmathy Tihamér, Győri Márton, Haraszty István, Jovián György, Kelemen Károly, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Orbán Attila, Ottó László, Soós Nóra, Szemadám György, Szikora Tamás, Váli Dezső, Záborszky Gábor

Databasen omfatter også kunstværker. I den anden fase af behandlingen opstår der en enorm mængde af højkvalitetsreproduktioner ved hjælp af højkapacitets-scannere. De online tilgængelige reproduktioner gør kun selve forskningen hurtigere, de muliggør også flerdimensionel søgning, men vil også være imponerende fra et materialebeskyttelsesperspektiv, fordi de traditionelle bog- og databarrister i øvrigt kun udgiver den fragmenterede papirskladder i et katalog fra et århundrede før. Samtidig er databasen ikke en samling af kunstværker; den omfatter en så bred samling af materialer, som indfanger kunstens bredeste sociale, altså ikke kun æstetiske kontekst. Formålet er ikke blot den mest komplette forskningsbarhed, men også at præsentere kunsten i et nyt sammenhængssystem. Databasens forventede formål er ikke blot at fremskynde de eksisterende, traditionelle tilgangsbaserede undersøgelser, men også at bringe metodiske innovationer og uddannelse af en ny generation kunsthistorikerer.

Dette forudsætter det tredje nøgleelement i virksomheden – offentligheden. Ophøjelsen af databasen er indtil videre baseret udelukkende på private økonomiske ressourcer, men den efterfølgende drift vil blive offentlig. Det annoncerer også den indenlandske indfødsel af den amerikanske type filantropi: at skabe en almen nytteintellektuel værdi gennem private initiativer og økonomisk baggrund. Offentligheden vil ikke blive begrænset til kunsthistorikprofessionen, men vil være åben for enhver interesseret. Søgekriterierne vil blive mere forståelige for almindelige mennesker end fagjargon. Ved databasen fysiske centrum vil et computerterminal være tilgængeligt for enhver, der søger information, og faktisk vil de, der har forskningsbemyndigelse, have adgang til de oprindelige dokumenter.

Centret vil fungere på en besøgendevenlig måde: Det vil give plads til kunstbegivenheder, boghandel, caféområde og udstillinger. Der er endnu ikke taget nogen afgørelse om langsigtet finansiering. Det skal være selvstændig i forbindelse med den offentlige drift – præcis for at det ikke kun afhænger af en enkelt persons skæbne, held eller uheld, og økonomiske muligheder. Der vil for informationstjenester allerede være en gebyr, så man kan adskille de data, der interesserer den offentlige samfundsvidenskabelige, private kunsthandel eller amaterens interesser. Den teknikker er endnu et mysterium for fremtiden.

Større størrelse

A udvalgte kunstnere: Balogh László, Barabás Márton, Bartl József, Csernus Tibor, El Kazovszkij, Gyarmathy Tihamér, Győri Márton, Haraszty István, Jovián György, Kelemen Károly, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Orbán Attila, Ottó László, Soós Nóra, Szemadám György, Szikora Tamás, Váli Dezső, Záborszky Gábor

Az Artchívumot Bélai György keltette életre. Huszonhat éve, harminc évesen került az Egyesült Államokba. Mivel édesapja zenész volt, idehaza a kultúra közegében nőtt fel, s maga is zenészként járta be a világot huszonévesen. A hetvenes évek végén Amerikában telepedett le, ahol hangszereit letéve egyetemek padsorában találta magát. Közgazdaságtant, jogot, rendszerszervezést és programozást hallgatott. Később önálló irodájából számítógépes rendszerek kerültek nagy amerikai megrendelőkhöz. Hazatérése előtt gazdasági szaktanácsadóként, majd egy kereskedelmi óriáscég alelnökeként dolgozott.

Képzőművészeti érdeklődése fiatalkorára megy vissza, s Amerikában kezdett komolyan műgyűjtésbe. Huszadik századi amerikai és francia alkotásokat vásárolt. S ahogy a rendszerváltás után újra Magyarországon telepedett le családjával, a magyar képzőművészetben is elkezdte keresni a modern és a kortárs nemzetközi irányzatoknak megfeleltethető alkotókat. Miközben ismerkedett az újjáéledő műtárgypiaccal, egyre gyakrabban lett volna szüksége átfogó, teljes körű művészeti adatokra. A reális minőség-érték viszonyok felismeréséhez ugyanis széles összehasonlításra van szükség: minél több művét kell adott festőnek ismerni, minél pontosabban kell a művészettörténészek elemzéseiben meglátni, vagy éppen helyére tenni a nemzetközi párhuzamokat. Az ilyen típusú szisztematikus, minden adat ismeretét és gyors elérhetőségét feltételező kutatáshoz azonban hiányoztak a hazai feltételek – azaz a kiadványok, adatbázisok. Máig előfordul, hogy tájékozottság híján párhuzamosan futnak szakmai kutatások, s hogy az árverésen szükséges gyors döntéseket a piaci szereplők a megfelelő szempontok, adatok ismerete híján hibásan hozzák meg. E személyes élmények érlelték meg Bélaiban a felismerést, művészeti érdeklődését, programozói rutinját és amerikai karrierjéből adódó anyagi lehetőségeit egy ilyen adatbázis felépítésével tudná legjobban, együttesen kamatoztatni.

A rendszer kiépítésére fordított évek hasznosnak bizonyultak magángyűjtői szeme élesítésében is. A nemzetközi irányzatokhoz igazodó ízlése megmaradt, de választásai pontosabbá váltak. Bátorsága is megszilárdult, hogy a bevett hazai értékítélettől eltérően válasszon. Kollekciója Nagybányától a mai kortársakig húzódik. Kitűnő Rippl-Rónai válogatás biztosítja az indulást. A mester pasztell portréi, franciaországi tájképei és megkapó rajzai mellett szembeötlő egy már-már monokróm téli tájképe, amelynek panteizmusa párbeszédre hívja a ház másik sarkában függő, hajnali párában lebegő Mednyánszky László festményt. A korszak más irányzataiból ad ízelítőt a szecessziós Faragó Géza remekmű, elsőrangú növényindás keretben, stílusosan egy Wiener Werkstätte ülőgarnitúra fölé akasztva.

A korai magyar modernizmusból Perlrott-Csaba Vilmos művei állnak Bélai Györgyhöz a legközelebb. A művésznek – különösen a fauve-osnak tekinthető korszakából – számos mesterműve található itt, a jól ismert Cézanne-os tárgykompozícióktól, egy cigánylány aktján át, a nagy színfoltokból építkező tájképekig. Ide sorolható Ziffer Sándor egy nagyméretű festménye is. Kiemelkedő darab Czóbel Béla és Czigány Dezső egy-egy korai műve, amelyeken a pasztelles színskála lírai hangulatot teremt. Czóbeltől önálló gyűjtemény látható, párizsi műkereskedőjének, Monsieur Paquerot-nak a portréjától a késői, zsíros felhordású, fekete kontúrú enteriőrökig. Az urbánus vonulathoz köthető Tihanyi Lajos két remek tusrajza, egy kiegyensúlyozott Márffy Ödön kompozíció, valamint a kollekció ezen részének egyik legerősebb műve, Berény Róbert egy párizsi festménye. A MIÉNK és a neósok fejlődési sorát rekonstruáló rész mellett nem felejtődtek el a korszak egyéni motívumkincsű, belső értelmezési logikát megkövetelő életművei sem (Gulácsy Lajos).

A zárt, a nemzetközi igazodásnak fittyet hányó, ám annak szintjét kvalitásban elérő művészi életművek egy másik példája Bélai egyik kedvence, Nagy István. A két világháború közötti időszakból Kádár Béla, Scheiber Hugó és Schönberger Armand művészetét rokonszenves szerénységgel csak egy-egy darab képviseli. A neoklasszikus irányzatból az egyébként minőségi Gábor Jenő aktnál, valamint Patkó Károly és Szőnyi István alakokat és tájat finoman összhangba hozó képeinél izgalmasabb Aba-Novák Vilmos virágcsendélete. Madárlátta kép Bernáth Aurél egy elgondolkozó női portréja, amelyet Bélai még Magyarországon vett, s azután magával vitt külföldi éveire is. Befelé forduló Vaszkó Ödön arcképe, míg a kontemplatív munkákkal szemben könnyed, franciás színekkel virít egy Vaszary János virágkompozíció. A korai, konstruktív irányú avantgárdhoz nyújt visszakapcsolódást a Réth Alfréd életmű több korszakából választott művek csoportja.

Større størrelse

A udvalgte kunstnere: Balogh László, Barabás Márton, Bartl József, Csernus Tibor, El Kazovszkij, Gyarmathy Tihamér, Győri Márton, Haraszty István, Jovián György, Kelemen Károly, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Orbán Attila, Ottó László, Soós Nóra, Szemadám György, Szikora Tamás, Váli Dezső, Záborszky Gábor

A kollekció további súlypontja az Európai Iskola illetve annak egyes előzményei és későbbi hagyománya. Korniss Dezső csurgatásos munkái, Bálint Endre és Ország Lili szürrealisztikus kompozíciói mellett szembeötlő Gyarmathy Tihamérnak a későbbi, kissé már divatszerű kozmosz-sorozatainál jóval tömörebb, feszültebb munkája, s ugyanígy Lossonczy Tamásnak is az utóbbi évtizedek munkáihoz képest sűrűbb festménye. A központi figura e részben Vajda Lajos: a felesége, Vajda Júlia által kettejükről festett félalakos kettősportré a gyűjtőhöz lelkileg egyik legközelebb álló darab. A választott Ámos Imre művek minősége mellett nem marad el semmivel az Anna Margit kompozíciók ereje sem.

Önálló méltatást érdemel a Marosán Gyula gyűjtemény is, kiegészítve több Zemplényi Magda művel. Marosánnal a művész torontói emigrációjában beszélt Bélai, s elhatározták egy hazai életmű-kiállítás megszervezését. A festő műveinek javát eljuttatta Bélaihoz, aki most, Marosán halála nyomán hazahozatta a teljes hagyatékot. A művész feljegyzései alapján a kanadai vevőkhöz került képeknek is igyekszik nyomára bukkanni. Készül az életmű-katalógus; egy kisebb kiállítás nyár végéig látogatható az Aulich Galériában.

Különleges, a bevett hazai ítélettől független választás Bortnyik Sándor két nagyalakú festménye a hatvanas évekből. Kohán György szocreál kompozícióiban ma már elnéző mosollyal fedezhetjük fel az éppen a banalitásból származó bájt. Érdekesek az ötvenes évekből származó Victor Vasarely művek és Kassák késői grafikái. Esztétikailag és dokumentum értékében egyaránt pozitív meglepetés a néhány Szántó Piroska portré, önmagáról és Vass Istvánról – az utóbbi, többek között, bohóc kamuflázsban, ami a költő ellentmondásoktól nem mentes életútját tekintve több mint elgondolkodtató. Bélai szentendrei kötődését is fémjelzik Barcsay Jenő festményei, s számos Balogh László kép. Igen széles a válogatás Bartl József munkáiból.

A kortársak közül már-már klasszikusnak számít Váli Dezső, akitől nem kevesebb, mint negyven, világos tónusú olajkép került a gyűjteménybe. Váli maszatoló festékfelhordásának tükrében nem meglepő a kollekcióban a még ennél is nagyobb számú Ottó László kép. Záborszky Gábor, El Kazovszkij, Haraszty István, Hencze Tamás, Trombitás Tamás, Wahorn András művei mellett széles a kisplasztikai válogatás is (például Csíkszentmihályi Róbert). Szikora Tamás dobozos, árnyékvető munkái is tér illetve sík viszonyára kérdeznek rá, míg Orbán Attila erős színei és dinamikus gesztusai a filozofikus reflexió helyett az ősi ösztönvilágot hívják elő. A geometrikus hagyomány mai megújításának egy lehetséges útját képviselik Paizs Péter munkái, míg harsány színekkel egyensúlyoz a fiatalok között Győri Márton vagy éppen Soós Nóra. Néhány mű (például a lépcsős motívumú Fehér László kép) felfüggesztése a lakberendezéshez igazodik. Erős az önállóan kezelt egyedi illetve sokszorosított grafikai anyag is, Péri Lászlótól Borsos Miklósig. A kollekció legújabb egysége a fotó, amely nem kisebb neveket sorakoztat fel már a legelső szerzemények révén, mint Henri Matisse – Lucien Hervé 1949-es felvételén.

A kiállítás február 24-ig tekinthető meg, keddtől péntekig 10 és 18, szombaton 10 és 13 óra között.