Csoportos kiállítás

A Godot Galéria srdečně Vás zve na

Současné unikátní sbírky

pro čtvrtou část představované výstavní série

Méhes László

Na představení sbírky Feuera Andráše.

Otevření: 2004. říjen 15.-ý 20 hodina. Výstavu otevře esztéta Ébli Gábor.

Hajdú Kinga

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Vyzva zbíráni výtvarnou sbírku je sladit muzeální kvalitu s jedinečným chutí, který rozbíjí kanon uměleckého dějin. Aťkoliv jsou díla v kolekci kvalitní, pokud mezi nimi chybí společný souvislý prvek, není to sbírka, ale soubor předmětů. Pokud bude sbírka slepo sledovat nedostatečně rozšířené, redukční, systematizující a školící myšlení odvětví, ztratí se v ní jedinečný duchovní výkon. Tato osobní kreativity obvykle vyjadřuje na dvou úrovních. Oproti chronologickému odbornému členění lze odvážně kombinovat klasické, moderní i současné materiály; a oproti stylovým kategorizacím může dávat přednost výjimečným jednotlivým dílům. Je třeba uspořádat i v umění přirozenou kaotičnost, avšak tak, aby přitom zachovala svou přirozenost. Feuer Gyűjtemény se k tomu snaží.

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Kolekce klasických moderních částí obklopuje obrazy Szinyei Merse Pála, Rippl‑Rónaiho Józsefa, Perlrott‑Csaba Vláho, Kmettyho Jánose, Márffysého Ödona, Czigánya Dezse, Vaszaryho Jánose, Tihanyho Lajoše, Schlada Jánose, Hincz Gyulu, Kádár Béla, Scheibera Hugó, Mednyánszkyho Láslóa, Nagya Istváne, Vörösa Gézy, Farkasa Istváne, Franka Frigyesa, Dési Hubera Istváne, Szőnyi Istváne a Egryho Józsefa, ale podobně významné je i sochařské médium: Vedresho Marka, Becka O. Fülöp, Goldmann Györgyho, Medgyessyho Ferenca, Kövesházi Kalmár Elzy, Gorka Gézy, Bor Pála a Huszára Imre.

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Kterým současným uměleckým směrům by se mohlo tak silné, zasáhlé vlivné desáté století otevřít? Přechod zajišťují díla Lajosa Vajdy a Imre Ámose, následovaná umělci Evropské školy (Endre Bálint, Dezső Korniss, Gyula Marosán, Tihamér Gyarmathy, Tamás Lossonczy, Jenő Barcsay a Piroska Szántó). Tak se dostáváme k 60‑ním a 70‑ým letem, jež zastupují díla László Lakner, Krisztián Frey, László Méhes a Tibor Kocsis. To věrohodně naznačuje, že historické odkazy, formální experimenty i požitka pop‑artu z masové kultury dotýkají sběratele. Přítomnost pracovních materiálů Iparter, například pořádný reliéf Iloně Keserú, a mnoho obrazů István Nádlera, ukazují, že aktivistický hlas je skutečně blízký sběratelovi, přičemž největší díla by se dalo připsat spíše nové konstrukci než starokrátové. Věrnost dědictvíu v Kassáku se dále zdůrazňuje tím, že pro Feuera je Bak Imre první živý klasik. Nejvíce oceňuje jeho schopnost obnovy, vědomé a disciplinované úsilí.

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Ettől jócskán eltérő irányok is hasonló mélységgel vannak jelen a gyűjteményben. Swierkiewicz Róbert erős gesztusai a legváratlanabb kompozíciókban jelentkeznek. A Lelkek mennybemenetele például egy bársonyra varrott textíliára felhordott foltok és az odaerősített kis, antropomorf bronzszobrok együttese. Más, kisméretű festményeiből feszületet formált. Indiai élményeiből egész sorozat született. A gyűjteményben lévő számos műve szinte minden oldaláról bemutatja, jelezve azt is, hogy Feuer nem ragaszkodik szigorúan épített életműhöz; nagyra értékeli a sokfelé ágazó megújulási képességet is.

Még egy harmadik alkotót reprezentál az anyag ugyanilyen mélységben. Bukta Imre bizonyos értelemben egyszerre testesíti meg azt, amit Feuer Bak Imrében és Swierkiewicz Róbertben kedvel. Bukta műveinek hátterében következetes gondolatiság húzódik meg, egyúttal anyaghasználata, formai ötletei igen invenciózusak. Alig rejtett társadalomkritikája, konceptuális hajlama, s munkáinak fizikai érzékisége, tárgyi jellege egyként izgalmasak a gyűjtőnek. Joggal kedvenc mű a Műanyagból tiszta búzát gyártó cséplőgép, amely Bukta alkotásainak összes leleményét felvonultatja, sőt még egy külön a gyűjtő kérésére barkácsolt, s furfangos szerkezete révén önálló alkotásként felfogható posztamensen is pihen.

E szempontok közül több érvényes Gaál Józsefre is, akitől szintén többféle mű került a gyűjtőhöz. A párizsi éjszaka megfigyeléséből született grafikáit Feuer ikonosztáz alakban rendezte el a falon. A profánban így észrevenni az utalást a magasztosra - érzékeny szemre vall. Gaál más, jól ismert, eltorzult emberalakjai nem csupán festményeken bukkannak fel, hanem a közel egy évtizede kezdett, azóta több szériában is készült groteszk fejeken. A gyűjtemény szempontjából ez utóbbiak a jelentősek. Nemcsak azért, mert Feuer egy teljes sorozatot megvett annak idején a Dorottya Galéria kiállításáról, hanem mert a fejek keletkezéstörténete is megragadta. Gaál ugyanis kizárólag a családi portán lelt, már használaton kívüli Â? például az istállóból származó Â? anyagokból rakta össze e fejeket, azaz elmúlt dolgok rekontextualizálásával teremtett új műtárgyakat. Egyúttal ennek révén vált grafikusi és festői munkája mellett szobrásszá is. Ez újra a gyűjtő azon nyitottságára vet fényt, hogy olyan művészi folyamatokat támogasson vásárlásaival, amelyek anyaghasználatban és koncepcióban egyaránt szokatlanok, s átlépést jelentenek egyik művészi státusból a másikba.

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Fontos jellemzője a gyűjteménynek az atipikus felkarolása is, mely jól látszik Kopasz Tamás metamorfózisának a gyűjteménybe került tárgyain is. A művésztől kép, majd vasból készült kép, falra akasztható szobor, végül Â?valódiÂ?, talpazatos szobor is akad a gyűjteményben. A fejlődési szakaszok segítése önmagában öröm Feuer számára, a plasztika iránti elfogultága pedig már a klasszikus modern anyagban is kitűnt. Ádám Zoltánt kevesen tartják ma már plasztikai alkotóként számon, így a gyűjtő joggal büszke egy korai fa-textil darabra. Haraszty Istvántól nem meglepő az ónlapokból szegecselt Örökség (1994), de annál inkább a kishajókra emlékeztető festmény-applikáció. Sugár Jánostól aligha találni további farostot, hungarocellt és bronzot elegyítő síkreliefet. Fekete Balázs ólom vitorlásokat eszkábált a tenger hullámait ábrázolóan megfestett farönkbe. Zsakó István munkáit textilművész felesége, Torma Andrea egy gobelinje Â? amelyet ő nem iparművészeti munkaként, hanem cérnával készített festményként határoz meg Â? kíséri, amelyen Zsakó motívumai tűnnek fel. A műfajok között átmenetre további példa El Kazovszkij Jó pásztor című reliefje, amelynek gézzel átkötözött alakjai a performanszok színpadát idézik. A ma már a digitális eljárások úttörőjének számító Szarka Pétertől külön anyag rejtőzik a gyűjteményben, s ebből nem véletlenül megint csak az anyaghasználatban leginkább összetett darab függ a falon. A bőrtől a lakmuszpapíron át a lakkrétegig minden csodát felsorakoztató mű összességében talán egy absztrakt, lelki tájkép, ahová a három hasítékon át Â?léphetünk beÂ?. S ha mindez nem lenne elég bizonyíték Feuer igényére az atipikus, a nem öncélúan, hanem talányosan meghökkentő iránt, akkor otthonában a földön több Almássy Aladár szoborba botlunk. Már ha így nevezhető például A fodrásznő álma, amelynek táncoló alakja egy hajnyírógép és egy hajcsavaró házasságából jött létre, egy hajszárító búra alatt.

Almássy Aladár, Bada Dada, Bak Imre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Frey Krisztián, Gaál József, Gedő Ilka, Gyarmathy Tihamér, Hajdú Kinga, Haraszty István, Kocsis Tibor, Kopasz Tamás, Korniss Dezső, Lakner László, Lossonczy Tamás, Marosán Gyula, Mata Attila, Méhes László, Swierkiewicz Róbert, Szarka Péter, Szűcs Attila, Torma Andrea, Zsakó István, Zsemlye Ildikó.

Megtekinthető: 2004. október 9-ig.