El Kazovszkij

El Kazovszkij Aranyfal ősangyal – ősangyal поблизу Риму, 1996

Нездійсненна перевірена панель,

якщо немає, хто говорить, якщо не лишиться жодного твого слова:

Творіння м’яса і душі

і залишений без захисту.

(El Kazovszkij: Порядок речей)

Мегнито́: 2025__szeptember 10‑én 20 órakor

Відкриття: Крістіан Гергей: Хатю – танцювальний перформанс

Куратор: Козак Габор

Ель Казовський ( 1948-2008 ) одночасно був живописцем, дизайнером сценічних декорацій і костюмів, поетом й перформером, який був

кінчення тисячоліття залишив його життєву спадщину однією з найвибагливіших фігуративних художниць того часу. Хоча література була до нього найближча – його власними словами «у ті самі живі слова й мовиться» – у спадок, що просівається з фундаментально різних жанрів і естетичних категорій, посилається на недоступну взаємодійну інтенсивність творця, який одразу ж отримав одностайне визнання і консенсус серед сучасників, що працювали у різних мистецьких галузях.

У Маджарській Національній галереї у 2015-2016-був проведений поствічний виставковий захід,

Тінь вижившего – з 30.000-тою відвідуваністю була одна з найпопулярніших індивідуальних виставок.

Танцівниця Еля Казовський з двома супутниками російське II., 1982

Кінець 70‑х років відзначив початок творчої кар’єри Дзян Паноптікумівським серіатом перформансів, у якому одночасно проявлялись класичні підходи до живопису та скульптури, а також перформативний спосіб представлення: поєднання музики, тексту та руху (танцю, пантоміми). У такому контексті реалізовувались сюрреалістичні композиції, що нагадували сценічні декорації й виставочні простори, із з’явленням ангелів, Венер, балерини, курах, партак та мумієд. Перш за все, класична міфологія займалася ними; у своїх картинках з’являлись теми особистого ставлення до смерті, спроб поєднати бажання і повсякденне життя, вразливості та загальної жахливості, що стверджували вплив на весь його життєвий шлях і супроводжували його протягом усього. Починаючи з 80‑х років у його живописі постійним мотивом став собака, який як символ душі чи форма, котру ллє свідомість, одночасно несить метафору трагічної долі й символ виживання.

El Kazovszkij Sivatagi homokozó II., 1985

El Kazovszkij mai kifejezéssel élve transznemű volt, bár ezt a gyakorlatban nem valósította meg.

Életének alapélménye számára az azt leginkább befolyásoló és meghatározó nemi identitás kérdése volt, mely nála nem csupán az intimitás terepe volt, hanem az önidentifikáció kiindulási pontja, ezáltal művészetének egyik fő csatornája is. A fluiditás, a nemi szerepek váltakozásának dinamizmusa és az ezzel járó testet és lelket átszövő feszültség – a bináris kategóriák elutasítása mellett – mindvégig az önazonosság keresésére irányult. Ennek talán egyik legsúlyosabb bizonyítéka a művész 2005-ben Váradi Júliának adott interjújában szereplő tételmondat: „Nem én magam mondtam ellent a világnak, hanem egymásnak mondtunk ellent.”

Megalkuvásoktól mentes attitűdje, nyers összművészeti látásmódja és nyelvi radikalizmusa révén

művei páratlanul autentikusan voltak képesek beszélni az emberek legtitkoltabb vágyairól, elfojtott érzelmeiről és félelmeiről. Öröksége, a testek hagyományos ikonográfiáján és a hozzájuk rendelt progresszív-erotikus szerepek intenzív drámájának megjelenítésén túl rámutatott a nemi

sztereotípiák kisstílűségére, valamint az identitáskereséshez megkerülhetetlen önértékelés és megingathatatlan öntudat mindenekelőtti fontosságára, amelyek egy művész vagy leendő művész énjének legkisebb építőkockái.

Jelen kiállítás anyaga olyan műgyűjteményekből állt össze, ahol a gyűjtők túlnyomó része személyes, baráti kapcsolatban állt a művésszel. A hatalmas életmű és a Godot Galéria szerény tere között fennálló feszültséget próbáltuk úgy áthidalni, hogy az életmű minél szélesebb spektrumából – időben és műfajilag – szolgálunk merítéssel. Főiskolás korából rézmetszetek és kollázsok, korai lírai művek, a 80-as, 90-es évek kiteljesedése, doboz-mű, installációból kialakított applikációs mű, két darab a Karinthy Szalont megtöltő Fríz I.-ből illetve két darab a művész halála előtt készült összefoglaló sorozatból, a Fríz II.-ből. A mostani bemutatónk különlegessége, hogy valamennyi mű megvásárolható. A tárlaton El Kazovszkij művei mellett a művész szövegeivel is találkozhatunk: a vele készült számtalan interjúból (1987-2008) emeltünk ki részleteket, ahol az őt foglalkoztató sokak által ismert témák mellett megtudhatjuk a véleményét a többek között konceptuális művészetről, a Sex Pistols-ról, a csendről, a halálon túli életről vagy az utazásról.

A kiállítás megtekinthető november 15-ig keddtől péntekig 10 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.

Godot Galéria,

Bartók Béla út 11-13.