El Kazovszkij

El Kazovszkij Aranyfal, Roma çevresindeki göllük ile birlikte, 1996

"Bilemelin zorunlu olmayan bir kaplamadır,"

eğer yoksa, kim fısıldar, eğer tek bir söze sahip değilsin:

et yoksa ruh yoksa yaratık

eş védtelen elszótlanulva.

(El Kazovszkij: A dolgok rendje)

Açılış: 2025 Eylül 10 yılında 20 saatte.

Açılıyor: Gergye Krisztián: Hattyú – dans performansı

Kurta: Kozák Gábor

El Kazovszkij (1948-2008) bir anda ressam, sahne tasarımcısı ve kostüm tasarımcısı, şair ve performans sanatçısıydı.

Kereçsizler sonunda ardında bıraktığı büyük eser, döneminin en öne çıkan figüratif resim sanatçılarından biri haline geldi. Edebiyat onun yanında en yakın tanıtıcıydı – kendi sözleriyle "kafalarında bile bir dil var"—, birbirinden kökten farklı türler ve estetik kalitelerden oluşan mirasının izinde, kaçınılmaz bir disiplinler arası sanatçı yoğunluğu ortaya çıkıyor; bu yoğunluğa, en farklı sanat dallarında çalışan çağdaşları da aynı derece takdir ve konsensüsle sarıyor.

Macar Ulusal Galerisi’nde 2015-2016-de düzenlenen postumüs sergisi,

A túlélő árnyéka, 30.000'lik ziyaretçi sayısıyla tek başına en popüler bireysel sergilerdendi.

El Kazovszkij Táncosnő iki eşlikçiyle II., 1982

A 70’sinin sonunda başlayan yaratıcı kariyeri, Dzsan-panoptikum performans dizisiyle başladı, bu seride hepsi bir anda resim ve heykeltiksel klasik görüşler ve performatif sunum şekli – müzik, metin ve hareketin (dans, pantomim oyunu) üçlü birleşimi – aynı anda var oldu. Bu doğrultuda sahne dekorları, performans alanlarına benzer sürreal kompozisyonları gerçekleştirildi ve ona özgü melekler, Venüs’ler, bale dansçıları, kabuklar, kuşlar ve mumyalı figürler ortaya çıktı. Özellikle klasik mitoloji ele alındı, bu yüzden eserlerinde ölümle kişisel bir ilişki, istek ve günlük yaşamın uzlaşmazlığı, savunmasızlık ve genel mağduriyet tekrar tekrar tema haline geldi ve bütün yaşamını tanımladı ve boyunca sürdürdü. 80’den itibaren tablolarında kalıcı bir motif olarak köpek formu belirdi; bu form, ruh sembolü ya da zihinle biçimlenmiş vicdan olarak hem trajik kader metaforunu hem de hayatta kalma sembolünü aynı anda taşıyor.

El Kazovszkij Çöl Sahili II., 1985

El Kazovszkij mai kifejezéssel élve transznemű volt, bár ezt a gyakorlatban nem valósította meg.

Életének alapélménye számára az azt leginkább befolyásoló és meghatározó nemi identitás kérdése volt, mely nála nem csupán az intimitás terepe volt, hanem az önidentifikáció kiindulási pontja, ezáltal művészetének egyik fő csatornája is. A fluiditás, a nemi szerepek váltakozásának dinamizmusa és az ezzel járó testet és lelket átszövő feszültség – a bináris kategóriák elutasítása mellett – mindvégig az önazonosság keresésére irányult. Ennek talán egyik legsúlyosabb bizonyítéka a művész 2005-ben Váradi Júliának adott interjújában szereplő tételmondat: „Nem én magam mondtam ellent a világnak, hanem egymásnak mondtunk ellent.”

Megalkuvásoktól mentes attitűdje, nyers összművészeti látásmódja és nyelvi radikalizmusa révén

művei páratlanul autentikusan voltak képesek beszélni az emberek legtitkoltabb vágyairól, elfojtott érzelmeiről és félelmeiről. Öröksége, a testek hagyományos ikonográfiáján és a hozzájuk rendelt progresszív-erotikus szerepek intenzív drámájának megjelenítésén túl rámutatott a nemi

sztereotípiák kisstílűségére, valamint az identitáskereséshez megkerülhetetlen önértékelés és megingathatatlan öntudat mindenekelőtti fontosságára, amelyek egy művész vagy leendő művész énjének legkisebb építőkockái.

Jelen kiállítás anyaga olyan műgyűjteményekből állt össze, ahol a gyűjtők túlnyomó része személyes, baráti kapcsolatban állt a művésszel. A hatalmas életmű és a Godot Galéria szerény tere között fennálló feszültséget próbáltuk úgy áthidalni, hogy az életmű minél szélesebb spektrumából – időben és műfajilag – szolgálunk merítéssel. Főiskolás korából rézmetszetek és kollázsok, korai lírai művek, a 80-as, 90-es évek kiteljesedése, doboz-mű, installációból kialakított applikációs mű, két darab a Karinthy Szalont megtöltő Fríz I.-ből illetve két darab a művész halála előtt készült összefoglaló sorozatból, a Fríz II.-ből. A mostani bemutatónk különlegessége, hogy valamennyi mű megvásárolható. A tárlaton El Kazovszkij művei mellett a művész szövegeivel is találkozhatunk: a vele készült számtalan interjúból (1987-2008) emeltünk ki részleteket, ahol az őt foglalkoztató sokak által ismert témák mellett megtudhatjuk a véleményét a többek között konceptuális művészetről, a Sex Pistols-ról, a csendről, a halálon túli életről vagy az utazásról.

A kiállítás megtekinthető november 15-ig keddtől péntekig 10 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.

Godot Galéria,

Bartók Béla út 11-13.