Újabb meglepetéstárlattal jelentkezett a Godot Intézet: Bukta Imre kortárs képzőművész legfrissebb műveiből nyílt kiállítás november 27-én. Az elmúlt tíz évben nem volt hasonló jelentőségű, hazai művész által jegyzett tárlat, így a mostani kivételes művészeti eseménynek ígérkezik.
A november 27-étől, a Godot Kortárs Művészeti Intézetében látogatható Műveljük kertjeinket! című tárlat a festészet mellett kiterjed a térre, és az összes érzékszervünket igénybe veszik a különleges mozgó szobrok, videó munkák, illúziót keltő vetített terek. Mindezekben az ismerős tárgyak sajátos buktai szimbolikája által egy messze nem mindennapi vizuális élményt nyerhetünk.
Ehhez fogható, elsősorban a tárlat tartalmi felépítéséhez igazodó, úgynevezett „épített, tematikus” kiállítást tíz éve nem láthatott a hazai közönség Magyarországon. A több mint 1000 m2-es óbudai Godot Intézet tereiben barangolva helyspecifikus installációkat, vagy inkább a szellemünkre és érzékeinkre egyaránt zsigerileg ható jelenéseket láthatunk az élet legfontosabb kérdéseiről, mint az öregedés, a halál, a szakralitás vagy az ember természethez való viszonyulása.
A kiállítás címe – Műveljük kertjeinket! – manifesztum, figyelemfelhívás az elmúlásra, és a gondoskodásra, melynek mély értelmét és számtalan árnyalatát a 70 éves Bukta sajátos szemlélettel, finom humorral és talán még több öniróniával mutat be. A művész kifinomult szemével választja ki a vidéki élet, mások számára gyakran jelentéktelennek tűnő mozzanatait, melyek mintha egy magyar földbe ültetett Marquez regény lapjain bontakoznának ki. Mi ily módon műveljük kertjeinket, miközben bizonyos értékek kivesznek, hagyományok átalakulnak, de a gravitáció és a természet körforgása a földhöz köt. Talán ez lehet a vidék, amely ezennel a fővárosba költözött, és ahol a tányérból kicsorduló paradicsomleves is kihagyhatatlan élménynek ígérkezik
A kortárs magyar képzőművészet legnagyobb hatású, nemzetközi perspektívában is jelentős mestere egy Heves megyei faluban, Mezőszemerén él és alkot. Bukta Imre (1952) többször szerepelt a Velencei Biennálén, kiállított a São Pauló-i Biennálén, a műveit láthatták – többek között – a párizsi Pompidou központban, a brüsszeli Bozarban, a szentendrei MűvészetMalomban, a linzi Landesmuseumban, a jyväskyläi Art Muzeumban, a lundi Kunsthallban és a pekingi Millenium Múzeumban. Az első életműkiállítását a debreceni MODEM rendezte 2008-ban. Eddigi legnagyobb tárlata 2012 novemberében nyílt meg a Műcsarnokban.
