Näyttely · Godot Galéria
El Kazovszkij
El Kazovszkij: Bálványállítás
El Kazovszkij Aranyfal őrangyallal - Róma környéki őrangyal, 1996
”Ruumiisi on sietämätön kuori,
kun ei ole ketään puhumassa, kun sinulla ei ole sanaakaan:
olento, joka ei ole lihaa eikä henkeä,
puolustuskyvytön, mykistynyt.”
(El Kazovszkij: A dolgok rendje)
Avajaiset: 10. syyskuuta 2025 · 20.00
Megnyitja: Gergye Krisztián: Hattyú – tánc-performansz
Kurátor: Kozák Gábor
El Kazovszkij (1948–2008) oli taidemaalari, lavastaja, pukusuunnittelija, runoilija ja performanssitaiteilija.
El Kazovszkijin 2000-luvun ensimmäisen vuosikymmenen lopussa jättämä elämäntyö nosti hänet aikansa merkittävimpien esittävien kuvataiteilijoiden joukkoon. Kirjallisuus oli hänelle läheisintä – hänen omien sanojensa mukaan ”suonissanikin virtasi kieli”. Perintöön kuuluu hyvin erilaisia taiteenlajeja ja esteettisiä ilmaisutapoja. Se kertoo keskeisen, taiteenaloja yhdistäneen tekijän luomisvoimasta, jonka hänen aikalaisensa tunnustivat yksimielisesti taiteen eri aloilla.
Unkarin kansallisgalleria järjesti vuosina 2015–2016 taiteilijan kuoleman jälkeen näyttelyn A túlélő árnyéka.
Se keräsi 30 000 kävijää ja oli yksi suosituimmista yksityisnäyttelyistä.
El Kazovszkij Táncosnő két kísérővel II., 1982
A 70-es évek végén induló alkotói pályája a Dzsan-panoptikum performansz-sorozattal kezdődött, amelyben egyszerre érvényesült a festészet és a szobrászat klasszikus szemlélete, valamint a performatív előadásmód: a zene, a szöveg és a mozgás (tánc, pantomimjáték) hármasának összekapcsolása. Ennek mentén teljesedtek ki színházi díszletekre, előadóterekre emlékeztető szürreális kompozíciói és jelentek meg a rá jellemző angyalok, Vénuszok, balerinák, hattyúk, párkák és múmiaformájú alakok. Mindenekelőtt a klasszikus mitológia foglalkoztatta, így képein a halálhoz való személyes viszonyulás, a vágy és a mindennapi élet összeegyeztethetetlensége, a sebezhetőség és az általános kiszolgáltatottság vált visszatérő témákká, amelyek egész életét meghatározták és végig kísérték. A 80-as évektől jelenik meg festményein állandó motívumként a kutya-alak, amely lélekszimbólumként vagy formába öntött lelkiismeretként egyszerre hordozza a tragikus sors metaforáját és a túlélés szimbólumát.
El Kazovszkij Sivatagi homokozó II., 1985
Nykykielellä El Kazovszkij oli transsukupuolinen, vaikka se ei näkynyt hänen tavassaan elää.
Életének alapélménye számára az azt leginkább befolyásoló és meghatározó nemi identitás kérdése volt, mely nála nem csupán az intimitás terepe volt, hanem az önidentifikáció kiindulási pontja, ezáltal művészetének egyik fő csatornája is. A fluiditás, a nemi szerepek váltakozásának dinamizmusa és az ezzel járó testet és lelket átszövő feszültség – a bináris kategóriák elutasítása mellett – mindvégig az önazonosság keresésére irányult. Ennek talán egyik legsúlyosabb bizonyítéka a művész 2005-ben Váradi Júliának adott interjújában szereplő tételmondat: „Nem én magam mondtam ellent a világnak, hanem egymásnak mondtunk ellent.”
Megalkuvásoktól mentes attitűdje, nyers összművészeti látásmódja és nyelvi radikalizmusa révén
művei páratlanul autentikusan voltak képesek beszélni az emberek legtitkoltabb vágyairól, elfojtott érzelmeiről és félelmeiről. Öröksége, a testek hagyományos ikonográfiáján és a hozzájuk rendelt progresszív-erotikus szerepek intenzív drámájának megjelenítésén túl rámutatott a nemi
sztereotípiák kisstílűségére, valamint az identitáskereséshez megkerülhetetlen önértékelés és megingathatatlan öntudat mindenekelőtti fontosságára, amelyek egy művész vagy leendő művész énjének legkisebb építőkockái.
Jelen kiállítás anyaga olyan műgyűjteményekből állt össze, ahol a gyűjtők túlnyomó része személyes, baráti kapcsolatban állt a művésszel. A hatalmas életmű és a Godot Galéria szerény tere között fennálló feszültséget próbáltuk úgy áthidalni, hogy az életmű minél szélesebb spektrumából – időben és műfajilag – szolgálunk merítéssel. Főiskolás korából rézmetszetek és kollázsok, korai lírai művek, a 80-as, 90-es évek kiteljesedése, doboz-mű, installációból kialakított applikációs mű, két darab a Karinthy Szalont megtöltő Fríz I.-ből illetve két darab a művész halála előtt készült összefoglaló sorozatból, a Fríz II.-ből. A mostani bemutatónk különlegessége, hogy valamennyi mű megvásárolható. A tárlaton El Kazovszkij művei mellett a művész szövegeivel is találkozhatunk: a vele készült számtalan interjúból (1987-2008) emeltünk ki részleteket, ahol az őt foglalkoztató sokak által ismert témák mellett megtudhatjuk a véleményét a többek között konceptuális művészetről, a Sex Pistols-ról, a csendről, a halálon túli életről vagy az utazásról.
A kiállítás megtekinthető november 15-ig keddtől péntekig 10 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.
Godot Galéria,
Bartók Béla út 11-13.
Näyttelyn taiteilijat
El Kazovszkij
Näyttelykuvat
2 kuvaa · Suurenna valitsemalla