El Kazovszkij

El Kazovszkij Aranyfal (s nejstarším klenotním šperkmi) – nejstarší zlatý náhrdelník z okolí Říma, 1996

„Otestované neelvizelhetelný povrch,“

ha není, někdo vypoví, pokud chybí i jen jedno tvé slovo:

kreatura, která není ani maso, ani duše

... a bezbráneně bezosemná.

(El Kazovszkij: Pořadí věcí)

Otvírací: 2025. března 10.-ho v 20 hodině

Otevření: Gergye Krisztián: Hattyú – taneční představení

Kurátor: Kozák Gábor

El Kazovszkij (1948-2008) byl současně malíř, dekoratér i návrhář kostýmů, básník a performer, k)

Konec tisíciletních let způsobili jeho odkloněný životopis, že došlo k vyrostu jedné z nejvýznamnějších figurálních výtvarných umělců doby. Ačkoliv mu byla nejbližší literatura – vlastním slovem vlastně „v mých životech i slovo prodlužovalo“ – i odkazem od odlišných žánrů a estetických kvalit vznikla vlastnost nepřekonatelné interdisciplinární výrazové síly jeho výtvorů, kterou je rovněž uznává a souhlasí ve všech různých uměleckých odvětvích současníci.

V Maďarské národní galerii se v 2015–2016-u konalo posthumní výstavení,

Výtvarná instalace „A túlélő árnyéka“ s návštěvností 30.000 byla jednou z nejoblíbenějších individuálních výstav.

El Kazovskij Tanečnice se dvěma partnerkami II., 1982

Na konci 70 let začala jeho tvorivá kariéra sérií performanců Znaní-Panoptik, kde se současně prosadil klasický pohled na malířství a sochařství a performativní umělecký způsob: spojení hudby, textu a pohybu (tance, pantomimy). V tomto směru se objevovaly surrealistické kompozice připomínající divadelní scény a představení, a v nich se vyskytovaly charakteristické postavy – andělé, Venuse, baleríny, pávové, Pavlíci a mumie. Nejdříve se soustředil na klasickou mytologii, takže ve svých obrazech se střetávalo osobní přistupování k úmrtí, touha a nedostupnost každodenního života, zranitelnost a obecná marginalizace. Tyto témata se stala po celou dobu jeho života a stála se jeho hlavními budebami. Od 80 let se v jeho malbách jeví stále jako stálý motiv pes, který ve své podání jako duševní symbol nebo formou na podnět odvahy nese takto ztrátu tragické metaforiky, taksymboliku přežití.

El Kazovszkij Sivatagi homokozó II., 1985

El Kazovszkij mai kifejezéssel élve transznemű volt, bár ezt a gyakorlatban nem valósította meg.

Életének alapélménye számára az azt leginkább befolyásoló és meghatározó nemi identitás kérdése volt, mely nála nem csupán az intimitás terepe volt, hanem az önidentifikáció kiindulási pontja, ezáltal művészetének egyik fő csatornája is. A fluiditás, a nemi szerepek váltakozásának dinamizmusa és az ezzel járó testet és lelket átszövő feszültség – a bináris kategóriák elutasítása mellett – mindvégig az önazonosság keresésére irányult. Ennek talán egyik legsúlyosabb bizonyítéka a művész 2005-ben Váradi Júliának adott interjújában szereplő tételmondat: „Nem én magam mondtam ellent a világnak, hanem egymásnak mondtunk ellent.”

Megalkuvásoktól mentes attitűdje, nyers összművészeti látásmódja és nyelvi radikalizmusa révén

művei páratlanul autentikusan voltak képesek beszélni az emberek legtitkoltabb vágyairól, elfojtott érzelmeiről és félelmeiről. Öröksége, a testek hagyományos ikonográfiáján és a hozzájuk rendelt progresszív-erotikus szerepek intenzív drámájának megjelenítésén túl rámutatott a nemi

sztereotípiák kisstílűségére, valamint az identitáskereséshez megkerülhetetlen önértékelés és megingathatatlan öntudat mindenekelőtti fontosságára, amelyek egy művész vagy leendő művész énjének legkisebb építőkockái.

Jelen kiállítás anyaga olyan műgyűjteményekből állt össze, ahol a gyűjtők túlnyomó része személyes, baráti kapcsolatban állt a művésszel. A hatalmas életmű és a Godot Galéria szerény tere között fennálló feszültséget próbáltuk úgy áthidalni, hogy az életmű minél szélesebb spektrumából – időben és műfajilag – szolgálunk merítéssel. Főiskolás korából rézmetszetek és kollázsok, korai lírai művek, a 80-as, 90-es évek kiteljesedése, doboz-mű, installációból kialakított applikációs mű, két darab a Karinthy Szalont megtöltő Fríz I.-ből illetve két darab a művész halála előtt készült összefoglaló sorozatból, a Fríz II.-ből. A mostani bemutatónk különlegessége, hogy valamennyi mű megvásárolható. A tárlaton El Kazovszkij művei mellett a művész szövegeivel is találkozhatunk: a vele készült számtalan interjúból (1987-2008) emeltünk ki részleteket, ahol az őt foglalkoztató sokak által ismert témák mellett megtudhatjuk a véleményét a többek között konceptuális művészetről, a Sex Pistols-ról, a csendről, a halálon túli életről vagy az utazásról.

A kiállítás megtekinthető november 15-ig keddtől péntekig 10 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.

Godot Galéria,

Bartók Béla út 11-13.